Harry szemszöge:
Enyhén elpirult, amikor
szenvedélyesen megcsókoltam. Annyira vágyódtam már utána, hogy az már
beteges.
Teljes a vágy. A lábait a
csípőm köré rakta. A törölköző automatikusan a földön landolt. Oh istenem, a
teste.. Tökéletes. Simogattam a mellét, vándoroltam a nyakán. Kissé talán ki is
szívtam.
Egy nyögés hagyta el a
száját.
Az ujjai keresték az utat a
nadrágomhoz, és kicsatolta az övem.
Wow, tudja, mit akar.
Hirtelen csengettek.
Gyorsan eltolt, és zaklatottan
kutatott a törölköző után.
„Menj a nappaliba!” Súgta oda
nekem.
Azt csináltam, amit
parancsolt nekem.
„Hey Sara!” Hallottam Holly
hangját.
„Hey, pont zuhanyozni
akartál?” Kérdezte Sara.
„Igen, menj fel a szobámba,
és amíg zuhanyozok, jelentkezz be a Facebookra a laptomonom. Így nem unatkozol
addig.”
Csak a lépcső reccsenéseit
hallottam. Pár perccel később Holly ismét velem volt.
„Sajnálom, jobb lenne, ha
most elmennél.”
Nevettem egy kicsit, majd
adtam a homlokára egy puszit.
Holly szemszöge:
MI VOLT EZ?!
Mi bajom van?!
Egyik pillanatban mindennél
jobban utáltam, a másikban meg már vele akartam aludni.
A meleg víz utat tört magának
lefelé.
Zuhanyozás után vidáman
mentem be a szobámba, de Sara nem volt már ott. A laptomom az ágyon feküdt.
A fenébe, elfelejtettem
kijelentkezni.
Sara elolvasta a
beszélgetésemet Louissal.. Elővettem a telefonomat és írtam neki:
’Hey, mindent félre értesz.
xx ’
’Nem, minden tökéletesen
értek.’
Bassza meg.. mit fogok most
csinálni..
Majd holnap elmagyarázom neki,
ismer engem. Soha nem vennék el előle egy srácot sem. Talán el kellene neki
mesélnem Mr. Stylest.
Kimerülten feküdtem be az
ágyba, és 10 perc múlva már aludtam is.
Oh nem, megint elaludtam.
Szerencsére, ma csak 3 órám
utána jön ez a hülye ünnepség, este 12-ig. Tulajdonképpen Saraval ünnepelni
akartunk menni ma, de nem hiszem, hogy ez a terv élne még.
Kint sem várt rám.
Az iskoláig futottam, 10
percem volt óra kezdésig. Az első két órám német, ez a tanárnő nem olyan
szigorú, mint más tanárok.
Amikor ki akartam nyitni az
osztályterem ajtaját, meghallottam egy szemtelen nevetést mögöttem.
Mr. Styles.
„Üdvözlöm a kis mormotát.”
Mondta és ismét nevetett.
„Nagyon vicces. Csak
egyszerűen nem tudtam ma korán felkelni.”
„Nyugodtan használhatsz engem
ürügyként.”
„Ach, Mr. Styles ez jól
esett.”
Visszafordulás nélkül
kinyitottam az ajtót. Mindenki rám bámult.
„Nagyon sajnálom, elaludtam.”
„Semmi baj, csak ülj le a
helyedre.” Mondta Stevens tanárnő és rám mosolygott.
Leültem Sara mellé, de egyszerűen
észre sem vett.
Fogtam egy papírt.
„Hallgass meg kérlek!”
Idegesen hajtogatta ki a
papírt, és várakozva nézett rám.
„Sara, ez nem olyan fontos,
mint amilyennek látszik. Nem akarok tőle semmit, és biztos, hogy ő sem tőlem.
Úgy gondolom, hogy egyszerűen csak rajtam keresztül akar közeledni hozzád.”
Óvatosan rám mosolygott.
„Sajnálom. Nem tudom, miért
hittem mást.. Úgy gondolom a barátságunk természetesen sokkal fontosabb, mint
valami srác, de azt hittem titkolsz előlem valamit.”
„Ezt akartam tegnap is
elmagyarázni, csak nem volt rá esélyem.”
„Sajnálom Holly.
Tulajdonképpen a következő
óránk tesi? Nem lesz olyan érdekes. Néha van velünk Mr. Styles.”
Amikor ki mondta a nevét, az
alhasam összerándult.
Ez. A. Férfi. Hihetetlen.
„Jó kérdés. Nálam nincs
felszerelés. Nálad?”
„Nincs.” – Összenevettünk.